A hosszú 19. század hazai építészetén belül néhány kitüntetett épület tervpályázatát már
vizsgálták korábban is, de a kiegyezés után intézményessé váló pályázat kultúra átfogó analízise ezidáig kevéssé történt meg. Pedig a 19. század végi és 20. század eleji pályázatokról nagy mennyiségű adatot közölt a korabeli sajtó, és több száz pályaterv is fennmaradt e korszakból. Az 1891 utáni negyed század képezte doktori kutatásom tárgyát. Az ebből az időszakból összegyűjtött adatok a kiírt tervversenyekről nagy vonalakban kirajzolják a kor építészeti tendenciáit a pályázatokon keresztül, illetve sokat elmondanak a tervek versenyének körülményeiről is. Milyen pályázattípusok voltak bevettek? Mik voltak a szabályok és mennyiben teljesültek? Mennyire érvényesült a titkosság? Kik pályáztak és kik bíráltak? Mennyire voltak egyáltalán sikeresek a századforduló építészeti tervpályázatai? Ezen kérdések mentén igyekszem néhány ominózus példával és átfogó statisztikák tanulságaival illusztrálni a dualista Magyarország tervversenyeinek lefolyástörténetét.
Összefonódás, lobbi, korrupció
Szekcióvezető: Székely Miklós
2021. szeptember 25. szombat. 9:00-11:00.
A művészet története olyan emberi viszonyok hálózataként is elmesélhető, amelyben egy-egy épület, műalkotás vagy gyűjtemény létrejöttében a megbízó és az alkotó közötti személyes kapcsolatoknak kitüntetett szerep jutott. A művek valamilyen módon magukon viselik a megalkotásukban közreműködők közötti viszonyt, s értelmezhetőek a nagyvonalúság vagy a gyarlóság emlékműveiként is. A szekció előadásai a megvalósult épületek, épületegyüttesek, szoborművek és környezetük létrejöttén keresztül mutatják be a személyes kapcsolatokat átható mechanizmusokat – különös tekintettel azon művekre, amelyek városainkban, középületeink(b)en fennmaradva közösségi emlékezetünket napjainkig formálják. Az előadások továbbá az összefonódás, a lobbi, a korrupció mintázatait elemzik, illetve a megbízó és alkotó hosszabb együttműködése eredményeként létrejött nagyobb épületegyüttesek, urbanisztikai egységek vagy műalkotások időben és térben kiterjedt csoportjait mutatják be.
Szerdahelyi Márk
Pályázatok, valamint egyenes megbízások kapcsolati háttere a hazai szobrászatban 1800-tól a kiegyezésig
Az előadás alapvetően a jelzett időszak kevésszámú pályázatait ismerteti, illetve azt az általános gyakorlatot, ahogy a szobrászok munkához jutottak. Felveti tehát az építész-szobrász kapcsolatát, mely ekkoriban sokkal szorosabban kapcsolódott egymáshoz, mint később, illetve számba venne egyéb – feltérképezett – kapcsolati szálakat, amikor nem az építész javaslata alapján kötöttek szobrászati megbízást. Ez utóbbi különösen az 1850-es évek végén jelentkező első önálló emlékművek esetében szolgál érdekességgel, mint amilyen a József nádor-szobor, vagy a rég elbontott Szentháromság-emlékmű a pesti Belvárosi templom előtt. A hazai sajtó művészeti kérdésekben ekkor kezdte a szárnyait bontogatni, ezért az esetleges „korrupciógyanús” megbízások jelenlétét elsősorban nem ebből, hanem a korabeli levelezések, illetve az ismert fejlemények vizsgálatával tudjuk megfogni.
Farbakyné Deklava Lilla
Hatalmi játék és korrupció a Mátyás-templom helyreállítása során
A Mátyás-templomhoz a 19. századi átépítése előtt az északi és déli oldalon is a Pénzügyminisztérium két nagy épülettömbje kapcsolódott, amely a 18. századi jezsuita rendházban és konviktusban működött. A Pénzügyminisztériummal folyamatosan feszült volt a helyzet, számos vita származott a kényszerű „együttélésből”, ami Schulek feltárásainak előrehaladtával eszkalálódott. Ő a kezdetektől szerette volna kiszabadítani a templomot, de csak 1883-ra sikerült ezt elérni a templom északi részén. A teljes északi bontás ára, hogy a templom építési irodájának kellett megtervezni a minisztérium új összekötőszárnyát, amit a templomépítés szakembereivel csináltattak meg, ráadásul a helyreállítás büdzséjének terhére. Schulek kénytelen volt barokkot tervezni, aminek eredményeként új, a templom felé forduló főhomlokzatot kapott az északi épület. Egy államtitkár pedig – hogy ideiglenesen új helyet találjon az átépítés idejére a hivatalnak – kibéreltette nővére vári lakását, amit a templomkassza terhére fel is újíttatott.
Pilkhoffer Mónika
A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tervpályázati szabályzata és a tervpályázatok visszaélései a dualizmus korának városi középítészetében
Az előadás első felében annak a folyamatnak a bemutatására vállalkozom, melynek eredményeképp a Magyar Mérnők- és Építész-Egylet által már 1868-ban felvetett tervpályázati szabályozás 1908-ban a kereskedelemügyi miniszter 79.049. sz. rendeleteként látott napvilágot. Ezt követően már nem azért kellett küzdeni, hogy a nagyobb megbízások esetében ne közvetlen megbízással, hanem tervpályázat eredményeképpen nyerjék el az építészek a munkát, hanem a tervpályázatok szabályos lebonyolításáért, a visszaélések elkerüléséért. Az előadás második felében a tervpályázatok visszaéléseit igyekszem tipizálni, konkrét példákat hozva (kassai színház, szegedi kultúrpalota, pécsi városháza, Pesti Hazai Első Takarékpénztár) a dualizmus korának városi középítkezéseiből.
Székely Márton
Verseny és botrány – A tervpályázatok sajátosságai a századforduló Magyarországán